MAGYAR ATTILA: Szin társadalma 18-19. századi források tükrében

LETÖLTÉS   DOC_formátum     RFT_formátum

 

Település történetének rövid áttekintése:

 

A Jósva-patak partján fekvõ település határa az Aggteleki Nemzeti Park része.
Külterületi lakott helyei: Alsómalom, Felsõmalom, Szelcepuszta.
Nevét a középkori okiratokon hol Színnek, hol Szénnek írják.
Neve az egyfajta gazdasági épületet jelentõ régi, magyar nyelvemlékbeli szín vagy szén fõnévbõl keletkezett.
A 12. században a tornai királyi erdõuradalomhoz tartozott, majd a 13. sz. végétõl Tekus ispán és a tõle leszármazó Színi vagy Széni család birtoka. Nevét a Tekus ispán leszármazottainak osztozkodását rögzítõ 1340 évi oklevél Zeyn formában említi.1399-ben már kõbõl épült tornyos temploma volt, mely az 1600-as években a református egyházhoz tartozott.
A falu lakossága Thököly kurucait támogatta, ezért Sobieski János lengyel király Bécs felszabadításából Lengyelország felé hazatérõben az õsi templomot felégett.
A lakosság egyik fõ jövedelmi forrása a bortermelés volt Lélekszáma a múlt század folyamán 700-800 között mozgott.
A falu mai református templomát a homlokzati tornyocskával 1804-ben kezdték építeni, késõbarokk stílusban.
A leégett templom, a felújítás után 1894-ben kapta toronysisakját. Ezzel a torony magassága 25 méter.
A 300 ülõhelyes templom mennyezete a falból kilépõ pilléreken nyugvó csehsüveg boltozatos.

Orgonáját Ringer Ottó építette 1932-ben.
A bejárat mellett II. világháborús emléktáblát láthatunk.
A község szélén álló klasszicista stílusú római katolikus kápolna a múlt század elsõ felében épült.
Az 1930-as évek végén épült föl a Szin határában lévő Szelcepusztán Horthy Miklós vadászkastélya.
Szin 1950 és 1966 között önálló tanácsú község volt,majd 1966 és 1990 között közös tanácsa lett Szinpetrivel,1970 és 1990 között pedig Tornakápolnával és Szinnel.Napjainkban körjegyzőségi székhely.Jelenleg 785 lakosa van.A közcsatorna-hálózat jelenleg épül ki.Aközségben 56 férőhelyes óvoda található,a 8 tantermes általános iskolában 11 pedagógus oktat.A kiskereskedelmi üzletek száma 7,a vendéglátó helyeké 3; fiókgyógyszertára, orvosi rendelője is van a településnek.
Itt született Izsó László (1891-1986) parasztköltő.1965-ben a község adta Az orvos halála c. film forgatásának színhelyét, melynek főszereplője Páger Antal volt.A település népi építészeti emlékei jórészt a perkupai kőművesek hatásáról árulkodnak.A falu 3 vizimalmából napjainkra 1 maradt,a Deák-féle.Ez az Aggteleki Nemzeti Park fogadókapujaként fog hamarosan szolgálni.
Az Országos Mûemléki Felügyelõség a Szabadság utca három lakóházát nyilvánította mûemlék jellegûvé: 1987-ben a 18. században barokk stílusban épült egykori Gedeon-kúriát, 1989-ben két népi lakóház került mûemléki védelem alá, a 9. sz. alatt álló és a 11. számot viselõ épület.